Menu
Prev Next

Celeb vagyok.....2014

A+ A A-

Gyermekvédelmi támogatás 2014

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

  • a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
  • természetbeni támogatásnak (július, november hónapban)
  • az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.

Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg.

Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?


A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága?

A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát,

  • akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha
  • a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
  • a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  • a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy
  • a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve,
  • hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

A nagykorúvá vált gyermek részére is megállapítható a kedvezmény?

A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.

Hogyan állapítják meg a család egy főre jutó jövedelmét?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor

  • a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
  • a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

  • a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
  • a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
  • a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

Mit értünk vagyon alatt?
V
agyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

  • külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
  • együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.

Mit tekintünk nem hasznosítható ingatlannak?

A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként figyelembe venni?

  • a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát.
  • a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket.
  • a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
  • a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  • korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket.
  • a Családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott, a fentiekben nem említett rokont.
  • a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat veszik figyelembe.

KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

Ki jogosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha

  • a gyermek tartására köteles, és
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Ki, és meddig állapítja meg a támogatást?

A gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre.

Mennyi a kiegészítő támogatás havi összege?

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a 2013. január 1-től 6.270,- Ft.

Jó tudni

  • A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.
  • A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.
  • A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjától szűnik meg.

PÉNZBELI TÁMOGATÁS

A jegyző kinek állapít meg pénzbeli támogatást?

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

  • a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
  • a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A jegyző kinek állapít meg pótlékot?

Annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

  • 2013. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 8.400,- Ft, továbbá, ha
  • 2013. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

 

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)

A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. [Szt. 45. § (1)]

A fővárosban – ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg – a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. [Szt. 45. § (2)]

Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. [Szt. 45. § (3)]

Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. [Szt. 45. § (4)]

Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál. [Szt. 45. § (5)]

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. [Szt. 45. § (6)]

A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. [Szt. 45. § (7)]

Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. [Szt. 45. § (8)]

Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. [Szt. 45. § (9)]