Menu
Prev Next

Celeb vagyok.....2014

A+ A A-

Járulékok 2014: Új járulékkedvezményeket érvényesíthetnek a munkáltatók

A fiatal, a kisgyermekes munkavállalók és a tanulmányaik mellett munkát végzők utáni járulékfizetési kötelezettségben lesz a legtöbb pozitív változás jövőre a társadalombiztosítás fedezeti rendszerén belül. Az szja-változások közül pedig a családi kedvezmény érvényesítése okozhat időnként fejtörést a kifizetőknek – derült ki a Woltersrs Kluwer Kft RODIN Felnőttképzési Üzletága által 2013. október 25-26-án szervezett Adómozaik konferencián.

Tbj: Biztosítottak – járulékfizetés - járulékkedvezmények

A kormányzati szándéknak megfelelően, elsősorban a pályakezdők és a gyermekgondozásból munkába visszatérők foglalkoztatását támogató járulékkedvezményekkel ösztönzik 2014-től  a munkáltatókat, emelte ki a társadalombiztosítás fedezeti oldalát (elsősorban a Tbj-t) érintő módosításokból  Széll Zoltánné,  a NAV főtanácsadója.

Ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a „biztosított” fogalmának tisztázása, ugyanis 2014-től bevezetendő családi adókedvezményhez kapcsolódó családi járulékkedvezményt kizárólag az a jogosult veheti igénybe, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül. 

Változások a biztosítotti körben

  • Külön jogszabály (az elfogadott törvényjavaslat kihirdetésre vár ) rendezi az úgynevezett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, aki biztosítottként jogosulttá válik a társadalombiztosítás minden pénzbeli és természetbeni ellátására és a családi kedvezményre is.
  • Pontosítják a nappali tagozatos hallgatók iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzésének járulékfizetési szabályait. Jelenleg az iskolaszövetkezetben munkát végző nappali tagozatos hallgató nem biztosított, sem járulékot sem szocho-t nem kell utána fizetni.  Amennyiben azonban a hallgatói jogviszony szünetel (ezt  a szabályt már 2013. augusztus 29-től alkalmazni kell, hívta fel a figyelmet  az előadó), az általános adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni rá. Tehát a hallgatói jogviszony szünetelése alatt is foglalkoztatható iskolaszövetkezeten keresztül, azonban biztosítási jogviszonya keletkezik és járulékkötelessé válik.
  • Fontos újdonság, hogy az a nappali tagozatos hallgató, akit hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatnak és a foglalkoztatása a diplomaszerzés feltétele, azaz kötelező szakmai gyakorlaton van, 2014. január 1-től nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettség sem terheli utána a foglalkoztatót (ugyanez vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra is).

Járulékalapot képező jövedelem, járulékmértékek

  • Újdonság, hogy 2014. január 1-től a tanulószerződéssel foglalkoztatottaknál nem  szerződésben rögzített díj, hanem  a ténylegesen kifizetett díj lesz a járulékalap (ugyanis a tanuló pl. táppénzen is lehet, és akkor nem kap díjazást)
  • A járulékmértékek nem változnak, nem biztosítottak után és kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege emelkedik 6810 forintra havonta
  • Könnyítés, hogy 2014. január 1-től a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem kell a vállalkozásában egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, illetve foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
  • A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye esetén a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van
  • A kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény kiterjesztése:  2014. január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel  összefüggésben  is érvényesíthető, fontos azonban, hogy a munkáltatónak is vállalkozásként működő kutatóhelynek kell minősülnie.
  • További változások várhatók  a kedvezményekben a gyed-extra bevezetésével, azonban ezt  a jogszabályt még nem fogadta el  a parlament (a törvényjavaslat  zárószavazása decemberben lesz) Az elfogadás után mindent megtudhat az új szabályokról december 13-i konferenciánkon!
  • A három vagy több gyermek nevelő munkavállalók után járó kedvezmény időszakát 5 évre emelik, a 4. és 5. évben 14,5 százalék a kedvezmény (az első 3 évben 27 százalék).

II. Szja: csupa pozitív változás

Dr. Andrási Jánosné, a NAV osztályvezetője kiemelte, hogy szinte csak pozitív változás lép hatályba az Szja-törvényben.

A legfontosabb, és az előadásban is leginkább részletezett változás a családi kedvezmény kiterjesztése. Azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak, a munkáltató pedig külön kérés nélkül köteles megállapítani a járulékkedvezményt, ha arra jogosult a munkavállaló.
Fontos, hogy a járulékkedvezmény alapszabályai az szja-törvényben találhatók, de a személyi kört a Tbj. határozza meg, hiszen csak az vehet igénybe családi járulékkedvezményt, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül. Egyébként az Szja-törvényben meghatározott  jogosulti kör nem változik 2014-ben.

Lényeges az is, hogy a vállalkozók csak a tényleges vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Aki ilyen kedvezményt kíván érvényesíteni, havonta kell bevallást benyújtania az adóelőlegről és befizetnie azt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az előadó kiemelte, hogy az egyéni nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság ösztönzése érdekében a törvény 2014. január 1-jétől adó feletti rendelkezési jogosultságot biztosít a magánszemély által a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is. Itt a kedvezmény az Önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó rendelkezéshez hasonlóan vehető igénybe majd. Nemcsak a hazai biztosítóval kötött szerződésre érvényesíthető, hanem bármely külföldi EGT tagállamban letelepedett biztosítási szerződésekre is vonatkozik.

2014. január 1-jétől az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog  (például haszonélvezeti jog) átruházásából származó bevételre is kiterjed az időmúlás alkalmazhatósága, azaz egy idő után adómentessé válik az átruházásból származó jövedelem.  A vagyoni értékű jog megszerzésének évét követő hatodik évtől kezdődően évente 10–10 százalékkal csökkenthető az átruházásból az általános szabályok szerint kiszámított jövedelem, a tizenötödik évben pedig már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Apró, de lényeges változás, hogy jövőre a munkáltató adómentes vissza nem térítendő támogatást nyújthat a korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett kölcsön törlesztéséhez is.