Menu
Prev Next

Celeb vagyok.....2014

A+ A A-

Tankönyv csekk befizetés 2013 Augusztus 15-ig: Ingyenes tankönyv jogosultság 2013-ra

Tájékoztatás:

Kedves Szülők!

Kérjük, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által küldött csekken szereplő összeget - gyermekeik zökkenőmentes tankönyvellátása érdekében - a meghosszabbított határidőig, augusztus 15-ig befizetni szíveskedjenek! Ha a levélben szereplő tankönyvlista rövidebb, mint az Önök által kért könyvek listája, annak több oka is lehet:

 

 1. Valamely tankönyv engedélyezési eljárása elhúzódott, az érintett kiadvány a rendelési határidőig nem került fel a hivatalos tankönyvlistára. Ezeket később tudjuk csak megrendelni, így a mostani KELLO-s levélben még nem szerepelnek.

 
2. Az Önök által "beikszelt" tankönyvek közül némelyeket az elmúlt évek során felépített iskolai tartós tankönyv állományból fogjuk biztosítani diákjaink számára, egy tanévre szóló kölcsönzéssel. Ezeket most nem kell megvásárolniuk, ezért nem szerepelnek a kapott levélben.

A lényeg tehát, hogy Önök feltétlenül fizessék be a KELLO-tól kapott csekket, mi pedig a tanévkezdésre reménység szerint minden szükséges könyvet, munkafüzetet a diákok kezébe adunk. Az legalábbis biztos, hogy mindent, ami tőlünk telik, megteszünk ennek érdekében.

Bizonyos fokig ez természetes, hiszen az emberek a változásoktól jellemzően félnek, főként, ha olyan változással állnak szemben, amit nem látnak át, illetve melynek a következményei csak néhány éven belül megtapasztalhatóak. Ilyen alapvető változásokat hozott magával a 2013. január 01-én életbe lépett új oktatási reform, mely teljesen átalakította az intézményi rendszert. Ugyanis az addig önkormányzati fenntartásban lévő oktatási-nevelési intézmények átkerültek állami fenntartás alá. A fenntartással kapcsolatos teendőket, jogokat, kötelességeket a 2012. szeptember 01-én megalapított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A központ felállítása és működésének elindítása megtörtént, de sok feladat vár még végrehajtásra, illetve probléma, hiányosság megoldásra mire az új struktúra megszilárdul.

A tankönyvellátás mindig kiemelkedő szerepet töltött be a tanéveket megelőző hónapokban. Minden évben sok kérdés vetődik fel, és mindig kérdéses, hogy időben kikerülnek-e a nyomdákból a szükséges tankönyvek. Ugyanakkor mindig volt egy olyan igény is, amely arra irányult, hogy a tanulók egy része ingyen jusson tankönyvhöz, mert szociális, anyagi helyzete ezt vetítette előre. Nincs ez máshogyan idén sem, és kérdés lesz az ingyenes tankönyv jogosultság 2013 évre vonatkozóan is, ami már a 2013/2014-es tanévre vonatkozik. Lesz-e egyáltalán ilyen lehetőség, kik és milyen feltételekkel juthatnak ingyenes tankönyvekhez? Kérdések melyekre megpróbálunk válaszolni. Már napvilágot látott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tájékoztatója, mely tartalmazza a fenti kérésekre, és egyéb kérdésekre is a választ.

Az ingyenes tankönyvellátás feltételei megteremtődtek, azaz a 2013/2014-es tanévben is lehet igényelni ezt a lehetőséget. Ez jó hír. Ugyanakkor változtak az igénylés feltételei is, és a használat feltételei is. Újdonság, hogy bevezetésre kerül a mindenki számára térítésmentes tankönyvellátás. Azonban mivel egy felmenő rendszerben fog működni, így először azok az elsősök élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik 2013. szeptember 01-én kezdik az első tanévet. A 2-8. osztályig a hagyományos módon történik az ellátás, de természetesen továbbra is működik a rászorultsági elven működő ingyenes tankönyvellátás. Ezután minden tanévben eggyel csökken a hagyományos tankönyvellátásban részesülők száma, azaz a következő tanévben, már csak a 3-8. osztályig nem részesülhetnek a köznevelési törvény eme rendeletében előírt ingyenes tankönyvellátásban. A rászorultsági alapon kapott ingyenes tankönyvellátás igényléséhez továbbra is szükséges igazolni a megfelelő iratokkal a jogosultságot. Az állam a jövőben is 12 ezer Ft-tal járul hozzá az ingyenes tankönyvellátás biztosításához, a rászorultak ellátása esetén. Az iskoláknak kötelessége olyan árösszetételű tankönyvcsomagokat összeállítani, hogy lehetőségük maradjon az ingyenes tankönyvellátásban részesülők, tankönyvekkel való ellátására. Ebben az esetben a szülőktől semmilyen jogcímen nem lehet pénzt kérni.

IKEA új katalógus és modell 2014: jön a Stockholm fantázianév

Az IKEA új modellel jön ki a piacra, a Stockholm fantázianévvel ellátott sorozat központjában a nappali, étkező és hálószobai megoldások állnak. A cég Magyarországi üzlete a tavalyelőtti veszteségből a múlt évben nyereségbe fordult.

Az IKEA a Stockholm sorozattal állítja újabb kihívás elé a konkurenseket, az új kollekció fókuszában a nappali, az étkező és a hálószobai megoldások állnak – írja a Franchiseportal. Az új sorozat legfőbb jellegzetessége a felhasznált anyagokban rejlik: a natúr fa, elsősorban a diófa a kollekció több darabjának meghatározó eleme, akárcsak a szájjal fújt üveg, a csontporcelán vagy a meleg hatású textíliák.

Az IKEA 1982 óta a Hollandiában bejegyzett alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány neve: Stichting IKEA Foundation. Az alapítvány jótékonysági kezdeményezéseket támogat, és visszaforgat az IKEA Csoport tevékenységébe. Az IKEA Csoport a stratégiától a termékfejlesztésen át a gyártásig, az elosztásig és a kiskereskedelemig a teljes értékláncban tevékenységet vállal. Az IKEA Csoportba beleértendő mindenfajta IKEA tevékenység, vagyis a Swedwood ipari csoport, az elosztó- és raktárközpontok, és azok az cégek is világszerte, amelyek tulajdonában állnak az áruházak.

Az Inter IKEA System B. V. világszerte az IKEA koncept tulajdonosa, beleértve az IKEA Trademarkot is. Az Inter IKEA Systems B.V. az Inter IKEA csoport tagja. Az Inter IKEA Csoport és az IKEA csoport két különböző szervezet, különféle tulajdonosokkal. A világon több cég működik, amelyeknek tulajdonosai az IKEA Csoporton kívül esnek, és birtokolják az IKEA Trademarkot. Az IKEA csoport 290 áruházat működtet franchise rendszerben, az Inter IKEA Systems B. V. keretén belül. További 40 áruház 15 országban más, az IKEA csoporton kívüli franchise tulajdonosok birtokában van.

Magyarországon az IKEA Lakberendezési Kft. üzemelteti az áruházakat, a társaság 2011-ben 33,77 milliárd forint árbevételt ért el, mérleg szerinti eredménye 105,7 millió forint volt. Egy évvel korábban 32,23 milliárdos forgalom mellett 1,6 milliárd forint veszteséget értek el. Az IKEA Ingatlan Kft. tavalyelőtt 633 millió forint feletti forgalom mellett csaknem 363 millió adózott eredményt ért el, amit teljes egészében kivett a tulajdonos a cégből. Egy évvel korábban a 616 millió forgalom nyomán 299 millió adózott eremény keletkezett, amit ugyancsak kivettek a vállalatból.

Építési szabályok változása

Építési szabályok változása 2013-2014


Heti témánk aktualitását az építési engedélyezési szabályozás 20013. szeptember 1-jén életbe lépett módosításai egyszerűsítése, szolgáltatják. A szabályozás megváltoztatásának indoka az eljárás illetve az engedélyköteles építkezések körének szűkítése volt. 

 

 

Új ház építésekor, vagy egy otthon átalakításakor bizonyosan a legfontosabb kérdés az építési engedély megszerzése. 20013-tól csökkent az építési engedélyhez kötött munkálatok száma, és több építési munkálathoz csak bejelentési kötelezettség járul.

20012-ben például még a 10 köbméteresnél kisebb fürdőmedence, a kerti homokozó, a síremlék, napkollektor vagy az építmény homlokzatán elhelyezett szellőző szerelvénye is engedélyköteles volt.

20013-tól már nem kell sem engedélyt kérni, sem bejelenteni a telek határain, valamint a telek területén kerítés építését, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, a kerti épített tűzrakó hely, a közműpótló (például házi szennyvíztisztító), 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, vagy a 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető felhúzását. Ugyanez vonatkozik például a 10 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 méteres vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építményre, a rendezett terepszinttől számított 1 méteres, vagy attól alacsonyabb támfalra, de a törvény még a szelektív hulladékgyűjtőre, kerékpártartóra, sőt a szőnyegporolóra is kitér.

Léteznek azonban olyan építmény-fajták, amelyek megépítésének nem előfeltétele az építési engedély megléte, azt csupán be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Ilyen például a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, a 30 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, a 2 négyzetméteres felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla, illetve a háztartási célú kemence, húsfüstölő vagy jégverem.

Engedélyköteles építkezés esetén az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság jár el, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ezen ügyben a polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni.

Evidensnek tűnik, mégis sokan elmulasztják, hogy az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészéreilletékbélyegről kérjék ki. A kérelemnek számos dolgot kell tartalmazni, úgymint az építtető nevét, címét és aláírását, a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a kérelem tárgyát annak rövid leírásával,- és természetesen a mellékleteket. Nem szabad megfeledkezni az sem, amely új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére, átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló engedély esetén tízezer forint.

Borászati, valamint pezsgő termékkészlet elszámolás nyomtatvány

Bevezették a borászati, valamint pezsgő termékkészlet elszámolás nyomtatványt.

a szőlő- és borászati, valamint pezsgő termékkészlet elszámolás nyomtatvány bevezetéséről

Tisztelt Ügyfeleink!

 

Tájékozatjuk Önöket, hogy az egyszerűsített adóraktárban előállítható palackos erjesztésű pezsgőkészlettel való elszámolási kötelezettség teljesítése érdekében az „Elszámolás a szőlő- és a borászati valamint a pezsgő termékkészletek alakulásáról” elnevezésű nyomtatványt vezet be a vámhatóság.

Az „Elszámolás a szőlő- és a borászati valamint a pezsgő termékkészletek alakulásáról” című elektronikus nyomtatvány VPOPJ05. 2. verziója a nyomtatvány kitöltő programok menüpontból, míg a papír alapú nyomtatvány pedig a Letöltések-egyéb menüpontból tölthető le. (www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/jovedeki_nyomtatvanyok)

Az „Elszámolás a szőlő- és a borászati valamint a pezsgő termékkészletek alakulásáról” elnevezésű nyomtatványt annak az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek kell benyújtani, aki 2013. január 1. és 2013. július 31. közötti időszakban palackos erjesztésű pezsgőt készített. A papír alapú nyomtatványt csak az az egyszerűsített adóraktári engedélyes nyújthatja be, aki az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra nem kötelezett.

Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki az elszámolási időszakban nem állított elő palackos erjesztésű pezsgőt és jogosult papír alapon elszámolást benyújtani, elszámolását az „Elszámolás a szőlő- és a borászati termékkészletek alakulásáról” című nyomtatványon is megteheti.

Forrás NAV - Budapest, 2013. július

 

Házassági vagyonjogi szerződés minta

Házassági vagyonjogi szerződés

Házassági vagyonjogi szerződés házasulók között

 

 

mely létrejött egyrészről

név: …………………………………………

születési hely és idő: ……………………

anyja neve: ………………………………..

lakcím: ……………………………………..

sz. ig. sz.: …………………….…………….

 

mint leendő férj – a továbbiakban: Férj –,

másrészről

 

név: …………………………………………

születési hely és idő: ……………………

anyja neve: ………………………………..

lakcím: ……………………………………..

sz. ig. sz.: …………………….…………….

mint leendő feleség – a továbbiakban: Feleség – (mindketten magyar állampolgárok) között az alábbiak szerint:

 

1. A Szerződő Felek ……(év) …………… (hó) … napján házasságot kívánnak kötni a ………………………-i anyakönyvvezető előtt. A házasságkötés napja ezen időpontra ki van tűzve; a Szerződő Feleknek nincs tudomásuk olyan körülményről, mely a házasságkötést meghiusíthatná.

 

2. Jelen szerződéssel a Szerződő Felek vagyoni viszonyaikat rendezik a létrejövő házassági életközösségük tartamára.

 

3. A Szerződő Felek házassági életközösségüket – tekintettel arra, hogy lakással egyikük sem rendelkezik – albérletben kezdik meg.

 

4. A Szerződő Felek kijelentik, hogy előzetes tárgyalásokat folytattak a ………………………………………… (cím) alatt építendő társasház alakuló építőközösségével, és közösen kívánják megszerezni az egy év múlva elkészülő társasház …… négyzetméteres öröklakását. Az építőközösséggel való előzetes megállapodást – mely szerint a Szerződő Felek fizetési kötelezettségei a házasságkötésük után állnak be – külön okirat rögzíti.

 

5. A 4. pontban írt lakás megszerzésének költségei az építőközösséggel való megállapodás szerint ………… millió forint, melyhez a Férj előzetes megtakarításaiból ……… millió forinttal, a Feleség pedig szülei támogatása révén ………… millió forinttal járul hozzá. Tekintettel az otthonteremtés költségeinek eltérő arányú különvagyoni finanszírozására, a megszerzendő közös lakás tulajdonjoga nem fele-fele arányban kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, hanem a Férjet …/…, a Feleséget pedig …/… eszmei tulajdoni hányad illeti meg.

 

6. A közös lakás fenntartásának költségeihez közös vagyonukból járulnak hozzá, de a felújítás és értéknövelő beruházások költségeit külön vagyonukból tulajdoni arányaiknak megfelelően viselik.

 

7. A Szerződő Felek keresményeik és bárminemű más bevételeik fele részét mindenkor közös vagyonuknak tekintik, közös életvitelük költségeit  – ideértve a 3. pontban említett albérlet díját is – e közös vagyonukból fedezik. Keresményeik és bárminemű más bevételeik másik fele része külön vagyonuknak minősül.

 

8. Amennyiben a Szerződő Felek által megszerzett jövedelem közös vagyoni része nem fedezné a közös életvitellel együttjáró kiadásokat, úgy kötelesek – egyenlő arányban – külön vagyonuknak minősülő jövedelmükből hozzájárulni közös életvitelük költségeihez.

 

9. Amennyiben a Szerződő Feleknek gyermeke születik, és emiatt a Feleség jövedelme a megszokott mérték alá csökken, vagy megszűnik, a Férj köteles különvagyonának terhére is biztosítani a család életvitelének költségeit, anélkül, hogy elszámolási igénye keletkezne.

 

10. A Férj a következő ingóságokat hozza a házasságba:

a) ……típusú személygépkocsi ……… Ft értékben;

b) ……………………………………………………………

c) …………………….……………………………………...

összesen ……… Ft, azaz …………………………… forint értékben.

 

11. A Feleség a következő ingóságokat hozza a házasságba:

a) …… elnevezésű szobabútor-garnitúra ……… Ft értékben;

b) ………………………………………………………………

c) …………………………………….…………………………

összesen ……… FT, azaz ……………………………… forint értékben.

 

12. A 10. és 11. pontban írt ingóságok a Szerződő Felek különvagyona marad a házasság teljes időtartamára. A különvagyoni ingóságok esetleges eladásából, bérbeadásából vagy más hasznosításából befolyó összeg a Férj, illetőleg a Feleség különvagyona marad. Ha egy adott ingóság elidegenítése, cseréje, stb. révén más vagyontárgy kerül beszerzésre, az is megőrzi különvagyoni jellegét. Ha az új vagyontárgy beszerzési értékét a korábbi különvagyoni ingóság értéke fedezi, vagy nem fedezi ugyan, de a többletárat a tulajdonos Szerződő Fél egyéb különvagyonából téríti meg, az új vagyontárgy is különvagyonnak minősül. Ha viszont a beszerzett új vagyontárgy értéke a meglévő ingóság értékéből nem fedezhető, és a különbséget a közös vagyonból vagy a másik Szerződő Fél külön vagyonából kell fedezni, akkor az illető vagyontárgyon közös tulajdon keletkezik, a beruházási források szerint.

 

13. A Szerződő Felek a jelen megállapodást az azt készítő ügyvéd jelenlétében elolvasták, annak szövegét, illetve jogi képviselőjük hozzá fűzött magyarázatát megértették, a szükséges kérdéseket feltették, és mindezek után mint akaratukkal mindenben egyezőt annak tudomásulvételével írták alá, hogy az az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre érvényesen.

 

Kelt …………………(város/község neve), …... év …………… hónap … napján.

 

...................................................                        …………………………………...

                   Feleség                                                           Férj

 

A jelen szerződést készítette és ellenjegyezte:

 

…………………………………………….(aláírás)

….………………………………….(ügyvéd neve)

……………………….…………… (ügyvéd címe)

……………………………….…………….(dátum)


Gyakran halljuk a mai világban leginkább a fiatal házasok körében, de előfordul, hogy az egymás mellett már évtizedeket megélt „öreg motorosok” is, a házassági vagyonjogi kérdéseiket egymás között szerződéssel rendezik. A Családjogi Törvényünk elismeri ezt a jogintézményt, és módot ad rá, hogy a házastársak a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a házassági életközösségük tartalmára, hogy mely vagyon kerül a közös illetőleg a különvagyonba

 

 

  A házassági vagyonjogi szerződés lényege tehát, hogy a szerződést megkötő felek valamilyen irányban, vagy valamilyen módon eltérnek azoktól a törvényben rögzített szabályoktól, amelyek különben a szerződés hiányában rendeznék az egymás közötti gazdasági, vagyoni kapcsolataikat. A házastársak között vagyonjogi szerződéssel akár a teljes vagyon elkülönítés is megvalósítható akár a házasságkötés előtt, akár a házasságkötés után kötött szerződésükben. A szűkebb értelemben vett vagyonjogi szerződésnek azt tekintjük, melyet a felek szerződéses akarata hoz létre, tehát mind megkötésére, mind például a megtámadására a Polgári Törvénykönyvünk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szűk értelemben tárgyalt vagyonjogi szerződés időbeli hatálya a házassági életközösség idejére terjed ki, tartalmát tekintve pedig szinte bármiről rendelkezhetnek a szerződő felek, amiről csak akarnak. Csak példálódzó jelleggel soroljuk fel, hogy a közös és külön vagyon meghatározásán túl a szerződés kiterjedhet a közös lakás használatára, az egyik alvagyonból a másik alvagyonba történt beruházásokra, a fenntartási és kezelési költségekre, a közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon pótlására, a megtérítési igényekről történő lemondásra, a tulajdonszerzés arányainak a meghatározására stb.

A házassági vagyonjogi szerződés tágabb értelemben vett fogalma magában foglalja a házastársak egymás közötti, egyszeri szolgáltatásra irányuló adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését, valamint olyan megállapodásokat is, amelyek a házastársak vagyoni viszonyait a Csjt. vagyonjogi rendszerével összhangban szabályozzák.

 

Hogy milyen alakszerűségek szükségesek a szerződés érvényességéhez, hova menjünk, ha ilyen szerződést szeretnénk társunkkal kötni? A hatályos szabályozás a házastársak egymással szembeni és a harmadik személy hitelezőknek a házastársakkal szembeni védelme érdekében a szerződésnek jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba – olyan irat, amelyet a bíróság, közjegyző, közigazgatási szerv a saját eljárása során állított ki meghatározott formában - foglalásához köti mind a szűk, mind a tágabb értelemben vett szerződések tekintetében.