Menu

Celeb vagyok.....2014

A+ A A-

Építési szabályok változása

Építési szabályok változása 2013-2014


Heti témánk aktualitását az építési engedélyezési szabályozás 20013. szeptember 1-jén életbe lépett módosításai egyszerűsítése, szolgáltatják. A szabályozás megváltoztatásának indoka az eljárás illetve az engedélyköteles építkezések körének szűkítése volt. 

 

 

Új ház építésekor, vagy egy otthon átalakításakor bizonyosan a legfontosabb kérdés az építési engedély megszerzése. 20013-tól csökkent az építési engedélyhez kötött munkálatok száma, és több építési munkálathoz csak bejelentési kötelezettség járul.

20012-ben például még a 10 köbméteresnél kisebb fürdőmedence, a kerti homokozó, a síremlék, napkollektor vagy az építmény homlokzatán elhelyezett szellőző szerelvénye is engedélyköteles volt.

20013-tól már nem kell sem engedélyt kérni, sem bejelenteni a telek határain, valamint a telek területén kerítés építését, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, a kerti épített tűzrakó hely, a közműpótló (például házi szennyvíztisztító), 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, vagy a 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető felhúzását. Ugyanez vonatkozik például a 10 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 méteres vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építményre, a rendezett terepszinttől számított 1 méteres, vagy attól alacsonyabb támfalra, de a törvény még a szelektív hulladékgyűjtőre, kerékpártartóra, sőt a szőnyegporolóra is kitér.

Léteznek azonban olyan építmény-fajták, amelyek megépítésének nem előfeltétele az építési engedély megléte, azt csupán be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Ilyen például a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, a 30 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, a 2 négyzetméteres felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla, illetve a háztartási célú kemence, húsfüstölő vagy jégverem.

Engedélyköteles építkezés esetén az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság jár el, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ezen ügyben a polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni.

Evidensnek tűnik, mégis sokan elmulasztják, hogy az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészéreilletékbélyegről kérjék ki. A kérelemnek számos dolgot kell tartalmazni, úgymint az építtető nevét, címét és aláírását, a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a kérelem tárgyát annak rövid leírásával,- és természetesen a mellékleteket. Nem szabad megfeledkezni az sem, amely új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére, átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló engedély esetén tízezer forint.

Házassági vagyonjogi szerződés minta

Házassági vagyonjogi szerződés

Házassági vagyonjogi szerződés házasulók között

 

 

mely létrejött egyrészről

név: …………………………………………

születési hely és idő: ……………………

anyja neve: ………………………………..

lakcím: ……………………………………..

sz. ig. sz.: …………………….…………….

 

mint leendő férj – a továbbiakban: Férj –,

másrészről

 

név: …………………………………………

születési hely és idő: ……………………

anyja neve: ………………………………..

lakcím: ……………………………………..

sz. ig. sz.: …………………….…………….

mint leendő feleség – a továbbiakban: Feleség – (mindketten magyar állampolgárok) között az alábbiak szerint:

 

1. A Szerződő Felek ……(év) …………… (hó) … napján házasságot kívánnak kötni a ………………………-i anyakönyvvezető előtt. A házasságkötés napja ezen időpontra ki van tűzve; a Szerződő Feleknek nincs tudomásuk olyan körülményről, mely a házasságkötést meghiusíthatná.

 

2. Jelen szerződéssel a Szerződő Felek vagyoni viszonyaikat rendezik a létrejövő házassági életközösségük tartamára.

 

3. A Szerződő Felek házassági életközösségüket – tekintettel arra, hogy lakással egyikük sem rendelkezik – albérletben kezdik meg.

 

4. A Szerződő Felek kijelentik, hogy előzetes tárgyalásokat folytattak a ………………………………………… (cím) alatt építendő társasház alakuló építőközösségével, és közösen kívánják megszerezni az egy év múlva elkészülő társasház …… négyzetméteres öröklakását. Az építőközösséggel való előzetes megállapodást – mely szerint a Szerződő Felek fizetési kötelezettségei a házasságkötésük után állnak be – külön okirat rögzíti.

 

5. A 4. pontban írt lakás megszerzésének költségei az építőközösséggel való megállapodás szerint ………… millió forint, melyhez a Férj előzetes megtakarításaiból ……… millió forinttal, a Feleség pedig szülei támogatása révén ………… millió forinttal járul hozzá. Tekintettel az otthonteremtés költségeinek eltérő arányú különvagyoni finanszírozására, a megszerzendő közös lakás tulajdonjoga nem fele-fele arányban kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, hanem a Férjet …/…, a Feleséget pedig …/… eszmei tulajdoni hányad illeti meg.

 

6. A közös lakás fenntartásának költségeihez közös vagyonukból járulnak hozzá, de a felújítás és értéknövelő beruházások költségeit külön vagyonukból tulajdoni arányaiknak megfelelően viselik.

 

7. A Szerződő Felek keresményeik és bárminemű más bevételeik fele részét mindenkor közös vagyonuknak tekintik, közös életvitelük költségeit  – ideértve a 3. pontban említett albérlet díját is – e közös vagyonukból fedezik. Keresményeik és bárminemű más bevételeik másik fele része külön vagyonuknak minősül.

 

8. Amennyiben a Szerződő Felek által megszerzett jövedelem közös vagyoni része nem fedezné a közös életvitellel együttjáró kiadásokat, úgy kötelesek – egyenlő arányban – külön vagyonuknak minősülő jövedelmükből hozzájárulni közös életvitelük költségeihez.

 

9. Amennyiben a Szerződő Feleknek gyermeke születik, és emiatt a Feleség jövedelme a megszokott mérték alá csökken, vagy megszűnik, a Férj köteles különvagyonának terhére is biztosítani a család életvitelének költségeit, anélkül, hogy elszámolási igénye keletkezne.

 

10. A Férj a következő ingóságokat hozza a házasságba:

a) ……típusú személygépkocsi ……… Ft értékben;

b) ……………………………………………………………

c) …………………….……………………………………...

összesen ……… Ft, azaz …………………………… forint értékben.

 

11. A Feleség a következő ingóságokat hozza a házasságba:

a) …… elnevezésű szobabútor-garnitúra ……… Ft értékben;

b) ………………………………………………………………

c) …………………………………….…………………………

összesen ……… FT, azaz ……………………………… forint értékben.

 

12. A 10. és 11. pontban írt ingóságok a Szerződő Felek különvagyona marad a házasság teljes időtartamára. A különvagyoni ingóságok esetleges eladásából, bérbeadásából vagy más hasznosításából befolyó összeg a Férj, illetőleg a Feleség különvagyona marad. Ha egy adott ingóság elidegenítése, cseréje, stb. révén más vagyontárgy kerül beszerzésre, az is megőrzi különvagyoni jellegét. Ha az új vagyontárgy beszerzési értékét a korábbi különvagyoni ingóság értéke fedezi, vagy nem fedezi ugyan, de a többletárat a tulajdonos Szerződő Fél egyéb különvagyonából téríti meg, az új vagyontárgy is különvagyonnak minősül. Ha viszont a beszerzett új vagyontárgy értéke a meglévő ingóság értékéből nem fedezhető, és a különbséget a közös vagyonból vagy a másik Szerződő Fél külön vagyonából kell fedezni, akkor az illető vagyontárgyon közös tulajdon keletkezik, a beruházási források szerint.

 

13. A Szerződő Felek a jelen megállapodást az azt készítő ügyvéd jelenlétében elolvasták, annak szövegét, illetve jogi képviselőjük hozzá fűzött magyarázatát megértették, a szükséges kérdéseket feltették, és mindezek után mint akaratukkal mindenben egyezőt annak tudomásulvételével írták alá, hogy az az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre érvényesen.

 

Kelt …………………(város/község neve), …... év …………… hónap … napján.

 

...................................................                        …………………………………...

                   Feleség                                                           Férj

 

A jelen szerződést készítette és ellenjegyezte:

 

…………………………………………….(aláírás)

….………………………………….(ügyvéd neve)

……………………….…………… (ügyvéd címe)

……………………………….…………….(dátum)


Gyakran halljuk a mai világban leginkább a fiatal házasok körében, de előfordul, hogy az egymás mellett már évtizedeket megélt „öreg motorosok” is, a házassági vagyonjogi kérdéseiket egymás között szerződéssel rendezik. A Családjogi Törvényünk elismeri ezt a jogintézményt, és módot ad rá, hogy a házastársak a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a házassági életközösségük tartalmára, hogy mely vagyon kerül a közös illetőleg a különvagyonba

 

 

  A házassági vagyonjogi szerződés lényege tehát, hogy a szerződést megkötő felek valamilyen irányban, vagy valamilyen módon eltérnek azoktól a törvényben rögzített szabályoktól, amelyek különben a szerződés hiányában rendeznék az egymás közötti gazdasági, vagyoni kapcsolataikat. A házastársak között vagyonjogi szerződéssel akár a teljes vagyon elkülönítés is megvalósítható akár a házasságkötés előtt, akár a házasságkötés után kötött szerződésükben. A szűkebb értelemben vett vagyonjogi szerződésnek azt tekintjük, melyet a felek szerződéses akarata hoz létre, tehát mind megkötésére, mind például a megtámadására a Polgári Törvénykönyvünk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szűk értelemben tárgyalt vagyonjogi szerződés időbeli hatálya a házassági életközösség idejére terjed ki, tartalmát tekintve pedig szinte bármiről rendelkezhetnek a szerződő felek, amiről csak akarnak. Csak példálódzó jelleggel soroljuk fel, hogy a közös és külön vagyon meghatározásán túl a szerződés kiterjedhet a közös lakás használatára, az egyik alvagyonból a másik alvagyonba történt beruházásokra, a fenntartási és kezelési költségekre, a közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon pótlására, a megtérítési igényekről történő lemondásra, a tulajdonszerzés arányainak a meghatározására stb.

A házassági vagyonjogi szerződés tágabb értelemben vett fogalma magában foglalja a házastársak egymás közötti, egyszeri szolgáltatásra irányuló adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését, valamint olyan megállapodásokat is, amelyek a házastársak vagyoni viszonyait a Csjt. vagyonjogi rendszerével összhangban szabályozzák.

 

Hogy milyen alakszerűségek szükségesek a szerződés érvényességéhez, hova menjünk, ha ilyen szerződést szeretnénk társunkkal kötni? A hatályos szabályozás a házastársak egymással szembeni és a harmadik személy hitelezőknek a házastársakkal szembeni védelme érdekében a szerződésnek jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba – olyan irat, amelyet a bíróság, közjegyző, közigazgatási szerv a saját eljárása során állított ki meghatározott formában - foglalásához köti mind a szűk, mind a tágabb értelemben vett szerződések tekintetében.

Szabálysértési bírságok gyorshajtás 2013/2014 - Közlekedési szabálysértési bírságok

az alábbi táblázatból kikereshető, hogy a hatályban lévő, 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet alapján mennyi büntetést kell fizetni az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság esetén.

 

 

Megnevezés, cselekmény A megszegett jogszabályi rendelkezés Helyszíni bírság összege Pénzbírság összege

 

Ittas vezetés
Szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,50‰ véralkohol-koncentrációt, vagy a kilégzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek Szabs. tv. 217. § a) pont 15000 Ft 30000 Ft
Szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt nem haladja meg, vagy a kilégzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek Szabs. tv. 217. § a) pont 20000 Ft 40000 Ft
Szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke a 0,80‰ véralkohol-koncentrációt, vagy a kilégzett levegőben a 0,50 mg/l-t meghaladja, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek Szabs. tv. 217. § a) pont 25000 Ft 50000 Ft
Vezetésének átengedése olyan személynek, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van Szabs. tv. 217. § b) pont 25000 Ft 50000 Ft

 

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése
Az elsőbbségre vonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ban meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet: a továbbiakban: KRESZ) 28. § (1) bekezdés; 29. § (1) bekezdés; 31. § (5) és (8) bekezdés b) pont; 42. § (1) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
Az elsőbbségre vonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ban meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) KRESZ 28. § (2) bekezdés; 43. § (1) és (3) bekezdés 15000 Ft 30000 Ft
Az előzésre vonatkozó szabályok (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ban meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) KRESZ 14. § (1) bekezdés f) és g) pontja; 34. § (8) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
Engedély nélküli vezetés
Az engedélyhez kötött jármű vezetője nem rendelkezik járművezetésre jogosító okmánnyal KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont 45000 Ft 90000 Ft
Az engedélyhez kötött jármű vezetője nem rendelkezik járművezetésre jogosító kategóriával KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont 35000 Ft 70000 Ft
Az engedélyhez kötött jármű vezetését olyan személynek adja át, aki nem rendelkezik járművezetésre jogosító okmánnyal KRESZ 4. § (2) bekezdés 25000 Ft 50000 Ft
Az engedélyhez kötött jármű vezetését olyan személynek adja át, aki nem rendelkezik járművezetésre jogosító kategóriával KRESZ 4. § (2) bekezdés 20000 Ft 40000 Ft
A járművezető utánképzésen történő részvételének hiánya miatt szünetel a vezetési jogosultság KRESZ 4. § (1) bekezdés a) pont 45000 Ft 90000 Ft

 

Érvénytelen hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel való közlekedés
A jármű műszaki érvényességi ideje több mint három hónapja lejárt, de hat hónapot nem haladta meg KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont 20000 Ft 40000 Ft
A jármű műszaki érvényességi ideje több mint hat hónapja lejárt, de egy évet nem haladta meg KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont 25000 Ft 50000 Ft
A jármű műszaki érvényességi ideje több mint egy éve lejárt KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pont 30000 Ft 60000 Ft

 

Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés
Megkülönböztető fényjelzést, vagy a hangjelzést adó készülék gépjárműre történő jogosulatlan felszerelése A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 2. § (1) bekezdés 20000 Ft 40000 Ft
A megkülönböztető fényjelzés, vagy a hangjelzést adó készülék közterületen lévő gépjárműben engedély nélküli birtoklása Szabs. tv. 223. § b) pont 15000 Ft 30000 Ft

 

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ban meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) KRESZ 3. § (2) bekezdés; 14. § (1) bekezdés h)–m), o-u), y), z/1 pont; 18. § (1) bekezdés c), k) pont; 25. § (2) bekezdés; 29. § (2) bekezdés; 31 § (1)–(4) bekezdés; 33. § (2) bekezdés; 37. § (3) bekezdés b) pont; 48. § (9) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése (amennyiben a Szabs. tv. 219. §-ban meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés nem állapítható meg) KRESZ 48. § (7) bekezdés 15000 Ft 30000 Ft
Megállás a "Megállni tilos" jelzőtábla hatálya alatt KRESZ 15. § (1) bekezdés a) pont 10000 Ft 20000 Ft
Várakozás a "Várakozni tilos" a jelzőtábla hatálya alatt KRESZ 15. § (1) bekezdés b) pont 10000 Ft 20000 Ft
A "Korlátozott várakozási övezet" jelzőtábla alá kihelyezett kiegészítő táblában meghatározottól eltérő várakozás KRESZ 15. § (1) bekezdés c) pont 10000 Ft 20000 Ft
A megállni és várakozni tilos jelzőtáblák alatt elhelyezett tilalom területi hatályára vonatkozó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése KRESZ 15. § (3) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A megállni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett időszakot meghatározó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése KRESZ 15. § (4) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A várakozni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett időszakot meghatározó kiegészítő tábla rendelkezéseinek megsértése KRESZ 15. § (4) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A várakozni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán megjelölt időtartamot meghaladó várakozás KRESZ 15. § (5) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A várakozni tilos jelzőtábla alatt a kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében történő kiegészítő táblával történő várakozási tilalom megsértése KRESZ 15. § (6) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A megállni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett az útpadkán történő megállást tiltó kiegészítő jelzőtáblával történő megállási tilalom megsértése KRESZ 15. § (7) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A várakozni tilos jelzőtáblák alatt elhelyezett az útpadkán történő várakozási tilalomra utaló kiegészítő jelzőtábla rendelkezésének megsértése KRESZ 15. § (7) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A megállási és várakozási tilalmat jelző jelzőtáblák hatálya alatt történő megállás, illetve várakozás, ha a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla a szabálytalanul várakozó járművet elszállítását lehetővé teszi KRESZ 15. § (9) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
A mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás KRESZ 17. § (1) bekezdés e) pont 50000 Ft 100000 Ft
Megállás autópálya és autóút úttestjén és leálló sávon KRESZ 37. § (4) bekezdés 20000 Ft 40000 Ft
Megállás "az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban" szabály megszegésével KRESZ 40. § (1) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
Megállás egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely nem marad KRESZ 40. § (2) bekezdés 10000 Ft 20000 Ft
Megállás ott ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza KRESZ 40. § (5) bekezdés a) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás ott ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont 10000 Ft 20000 Ft
Megállás be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti KRESZ 40. § (5) bekezdés c) pont 20000 Ft 40000 Ft
Megállás körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül KRESZ 40. § (5) bekezdés d) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pont 25000 Ft 50000 Ft
Megállás hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál KRESZ 40. § (5) bekezdés f) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti és villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű vagy a villamos közlekedését akadályozza KRESZ 40. § (5) bekezdés g) pont 10000 Ft 20000 Ft
Megállás más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, vagy taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül KRESZ 40. § (5) bekezdés h) pont 10000 Ft 20000 Ft
Megállás autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban KRESZ 40. § (5) bekezdés i) pont 10000 Ft 20000 Ft
Megállás villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen KRESZ 40. § (5) bekezdés j) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán KRESZ 40. § (5) bekezdés k) pont 20000 Ft 40000 Ft
Megállás kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton KRESZ 40. § (5) bekezdés l) pont 20000 Ft 40000 Ft
Megállás különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett területen KRESZ 40. § (5) bekezdés m) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás a járdán anélkül, hogy azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pont 10000 Ft 20000 Ft
A jármű úgy áll meg a járdán, hogy a járda szélességének több mint a felét elfoglalja KRESZ 40. § (8) bekezdés b) pont 10000 Ft 20000 Ft
Megállás a járdán anélkül, hogy a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon maradna KRESZ 40. § (8) bekezdés c) pont 15000 Ft 30000 Ft
Megállás a járdán olyan járművel, amelynek tengelyterhelése az 1000 kg-ot meghaladja KRESZ 40. § (8) bekezdés d) pont 10000 Ft 20000 Ft
Várakozás a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén KRESZ 41. § (2) bekezdés a) pont 10000 Ft 20000 Ft
Várakozás lakott területen kívül főútvonal úttestjén KRESZ 41. § (2) bekezdés b) pont 10000 Ft 20000 Ft
Várakozás az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett KRESZ 41. § (2) bekezdés e) pont 10000 Ft 20000 Ft

 

Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése
A közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 69. § (3) bekezdés; 70. § (3) és (5) bekezdés; 93. § (2) bekezdés; a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés; 15000 Ft 30000 Ft

 

Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrássokkal való megsértése
Szmogriadó elrendelése esetén, vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat, vagy intézkedések megsértése Szabs. tv. 230. § 15000 Ft 30000 Ft

VV Évát (30) pszichiátrián kezelik

BUDAPEST - VV Évát (30) pszichiátrián kezelik! Az egykori valóságshow-hős belátta, élete kisiklott, ezért egy mámoros éjszaka után úgy döntött, kezelteti magát. Önként, taxival ment be az egyik fővárosi kórházba, ahol alkoholproblémáit és pánikbetegségét gyógyítják.

Döntésében az is közrejátszott, hogy rájött, nincs hová mennie, már senki sem fogadja be éjszakára.
Különös, de Éva a kórházban úgy él, mintha wellnessezni ment volna, ottjártunkkor éppen az intézmény udvarán fürdőruhában napozott. Azt is elmondta, ma este egy fodrász barátnője jön, aki elkészíti a haját, másnap műkörmös érkezik majd hozzá. A folyósokon a betegek ráköszönnek, az udvaron pedig rendre kiosztja az arra járókat.

Bevonult. VV Éva három hétre vonult be a pszichiátriára, hogy leszámoljon az ivással és a pszichés problémáival. Szigorú napirend szerint kell élniük, de Éva nem bánja

– Fogsz még inni, miután kimentél innen? – kérdezte egyik betegtársától Éva, majd elmondta neki a véleményét az alkoholistákról.

– Nem szeretem az olyan embereket, akik csak azért jönnek, hogy jól érezzék itt magukat. Én gyógyulni jöttem, betartom a szabályokat – kezdte a VV4 törtetője. – Volt, hogy egy kimenős beteg megkérdezte, hozzon-e egy pohár sört, de én határozottan elutasítottam. Hatodik napja vagyok bent, és szeretnék gyógyultan távozni.

Elég volt abból az életvitelből, amit az elmúlt években produkáltam. Én vagyok az oka, hogy ideáig jutottam. Egyik napról a másikra éltem. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor egy esti iszogatás után egy barátomnál aludtam, de reggel el kellett jönnöm, és nem tudtam, hova is mehetnék. Ekkor betelefonáltam a kórházba, és taxival bejöttem – meséli Éva, akinek három hétig kell bent tartózkodnia, de kedden kimenőt kaphat. Az első szabadnapján strandra megy, de tartja magát a szabályokhoz: nem iszik, és időben visszatér. Szobáját két nővel osztja meg, akikkel jól kijön.

– Azt mondta a pszichológusom, még nem vagyok alkoholista, de jó úton haladok afelé, márpedig én szeretnék családot, gyerekeket, normális életet. Mielőtt bejöttem, elég sokat ittam. Majdnem eljutottam odáig, hogy az utcán kell aludnom. Rájöttem, ha nem változtatok, akkor nekem végem lelkileg, mentálisan és fizikailag is. Most magammal kell törődnöm, meg szeretnék gyógyulni, és újrakezdeni az életem – mesélte Éva, akinek láthatóan jót tettek az elmúlt napok, nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak tűnt. Jó hatással van rá, hogy szembenézett a problémáival, azonban az előírt tablettákat nem szedi be. Gyógyszer nélkül szeretne kigyógyulni a függőségéből.

– Itt bent szigorú napirend van, reggel hatkor ébresztenek, majd a napnyitón elmondják a beosztást és a programokat. Ezután jön a gyógyszerosztás, de én nem szedek pirulákat. Utána csoportfoglalkozás, majd napközben szabadfoglalkozás van, lehet jógázni, teniszezni és napozni is. A szüleim és a barátaim büszkék rám. Nem szégyellem, hogy bejöttem, hiszen csak így tudok újra felállni a padlóról – tette hozzá az egykori villalakó, aki napi egy órát beszélget pszichológusával, hogy sikerüljön leszámolnia eddigi életével. – Erős nő vagyok, és elhatároztam, változtatni fogok. Számos tervem van, amelyeket szeretnék megvalósítani.