Menu
A+ A A-

Nyugdíjminimum és baleseti járadék összege 2014: Tájékoztató a nyugellátások és a baleseti járadék 2014. januári emeléséről, a 2014. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről

A Kormány - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozott - 494/2013. (XII. 23.) Korm. rendelete értelmében:

 

1.) 2014. január 1-jétől a 2014. január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedik.

 

Az emelésre a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, a balettművészeti életjáradékban, a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, a baleseti járadékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, a polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, valamint a honvédek jogállásáról, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban részesülők is jogosultak, ha ellátásuk 2014.  január 1-je előtti időponttól került megállapításra, illetve folyósításra.

 

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2014. január 1-jétől 83.470 forintra emelkedik a nyugdíjkorhatár mértékétől függően.

 

Az emelés megilleti a 2013. december 31-ét követő időponttól

 

-        megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása - ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is - helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,

-        megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg. Utalás időpontjai.

 

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

 

2.) A 2014. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2014. január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően 2014. január 1-jétől

 

-        az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,

-        az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

 

3.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2014. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2014. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik - tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania -, a 2014. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

 

 

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

 

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

 

 


A táblázat léptékei egyformán vonatkoznak a nőkre is és a férfiakra is.  

Születési idő Életkor 2010

Öregségi

Nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjra

jogosultság

       
1950 60 62 2012
1951 59 62 2013
1952 58 62,5 2014. II. félév; 2015. I. félév
1953 57 63 2016
1954 56 63,5 2017 II. félév ; 2018 I. félév
1955 55 64 2019
1956 54 64,5 2020 II. félév ; 2021 I félév
1957 53 65 2022

 

Különbség a korhatár előtti ellátás területén volt a két nem között, de 2014-ben már ez a különbség is megszűnt, hiszen nem lehet igénybe venni az előrehozott nyugdíjat, ahogyan erről fentebb már írtunk. Ugyanakkor a kormány meghagyta a nők esetében azt lehetőséget, hogy 40 éve biztosított múlttal elmehetnek teljes értékű öregségi nyugdíjba, koruktól függetlenül.

A nyugdíjkorhatár-emelése a középosztálybeliek egy részére is súlyos szociális csapást mérhet

A nyugdíjkorhatár-emelése a középosztálybeliek egy részére is súlyos szociális csapást mérhet. Jelentős terheket fognak ezzel cipelni az egyes generációk, erősödnek a szociális feszültségek. Ez az intézkedés nem hozza meg a nyugdíjrendszerek okozta feszültség enyhülését - írja a Financial Times nyomán a napi.hu.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek az átlagéletkor növekedésére hivatkozva a nyugdíjkorhatár emelése mellett döntöttek - olvasható a napi.hu oldalon abban a cikkben, mely rámutat, hogy ez az intézkedés nem fogja megoldani a nyugdíjproblémát.

George Osborne, a londoni kormány pénzügyminisztere nemrégiben bejelentette, hogy a korábban előre jelzettnél gyorsabban emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az a generáció, amely a költségvetési hiány csökkentésének legnagyobb terheit viseli, gondjai vannak az otthonteremtéssel, miközben nehezen talál munkát, tovább dolgozik azért, hogy megfelelő nyugdíjjogosultságot szerezzen. A Financial Times szerint ez azonban csak a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy a jómódúak és a szegények várható életkorának különbsége, továbbá egészségi állapotuk eltérése miatt a korhatáremelés a szociális feszültségek erősödéséhez vezethet. És nem csupán a nagyon szegények kerülnek a vesztes oldalra, hanem az anyagi gondokkal küszködő középosztálybeliek is.

Szakértők szerint 68 éves korukra az emberek kétharmadának van valamilyen betegsége. Feltételezve, hogy nő a nyugdíjkorhatár, amivel párhuzamosan az emberek átlagos egészségi állapota is javul valamelyest, egyre nagyobb lesz a különbség - vagy legalábbis nem csökken a jelenlegi eltérés - a rossz egészségi állapotban nyugdíjba vonuló gazdagabb és szegényebb emberek száma között. Ez az összefüggés azt sejteti, hogy amit a kormányok a korhatár emelésével megspórolnak a nyugdíjkasszában, azt elvesztik a szociális kiadások növekedésén. Tovább kell ugyanis fizetniük az egészségi állapotuk miatt munkanélkülivé váló emberek munkanélküli segélyét, illetve egészségügyi támogatását. A hosszabb munkában töltött idő miatt bonyolultabb feladattá válik az emberek navigálása a munkaerőpiacon. Különösen azok esetében lehetnek gondot - elsősorban a fizikai munkát végzőkről lehet szó -, akik nehezen maradhatnak korábbi állásukban 60 éves koruk felett.

Forrás : www.napi.hu