Menu
A+ A A-

Nyugdíj 2015: mikortól és mennyi

Nyugdíj 2015: mikortól és mennyi

Kapcsolódó cikkek :

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2015

Nyugdíj utalás időpontjai

Korhatár táblázat

Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az elvárások komolyak: az időskori járandósággal kapcsolatban a megkérdezettek a jelenlegi jövedelmük átlagosan 72 százalékával lennének elégedettek. Az átlagos érték országonként eltérő, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy éppen Magyarországon a legmagasabb: a biztonságos és gondtalan élethez keresetünk 85 százalékát tudnánk elképzelni a nyugdíjba vonulásunk időszakában. A legalacsonyabb rátát az Egyesült Királyságban mérték: ott az érintettek jelenlegi jövedelmük átlagosan 61 százalékával lennének elégedettek, ha most vonulnának nyugdíjba. Ez az eltérés nagy valószínűséggel a keresetekben kimutatható különbségből ered, de azt egyértelműen kimutatja, hogy a jelenlegi életszínvonalból nem szívesen adnának le a bérből és fizetésből élő európaiak.

A magas elvárások ismertek, de ezzel szemben mi a realitás, mire számíthatnak a magyarok a nyugdíjas éveikben a jelenlegi állapot szerint? A felmérés alapján elmondható, hogy az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas éveiben. Érthető módon a mindenkit leginkább foglalkoztató témaköröket - a mikor és a mennyit -, épp ezért nem lehet elégszer átismételni!

A jogszabály szerint, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottak nyugellátásra jogosultak. Egy 2012-es döntés értelmében megszűntek az öregségi típusú nyugdíjak, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt, különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni. A hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak jár (kivéve a nők számára biztosított 40 év szolgálati idő esetén járó nyugdíjat), a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak.

Kettőtípusú nyugellátást különböztetünk meg: a saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást. A saját jogú nyugellátásra a nyugdíjas a saját szolgálati ideje megszerzését követően, míg a hozzátartozói nyugdíjra a hozzátartozója által megszerzett szolgálati idő réven jogosult. A saját jogú öregségi nyugdíj a meghatározott életkor elérése és a meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

Jelenleg három féle saját jogú nyugdíjellátást különböztetünk meg:

  • öregségi teljes nyugdíj: jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
  • öregségi résznyugdíj: jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
  • nők életkorától független öregségi nyugdíj: jogosult az, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő napjától biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ezen nyugdíj esetében a szolgálati időbe beleszámít például a terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben eltöltött idő is. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár a 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak esetén az alábbiak szerint módosul:

  •          aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  •          aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  •          aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Nyugdíjkorhatár táblázat

Születési idő

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregség nyugdíjra jogosultság kezdete

1952

62,5

2014. II. félév, 2015. I. félév

1953

63

2016

1954

63,5

2017. II. félév, 2018. I félév

1955

64

2019

1956

64,5

2020 II félév, 2021 I. félév

1957

65

2022

Most pedig lássuk a legfontosabb kérdést! Mennyi az annyi? A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél a nettó értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját adó havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege – az alábbi táblázat szerint – a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százaléka.

Nőtt az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztári tagok létszáma

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár napjainkban közel 218 ezer tagot számlál, ez az önkéntes nyugdíjpénztári piac tagságának hozzávetőleg egynegyede, a nyugdíjpénztár az elmúlt negyedévben a válság óta először növelte a taglétszámát - mondta Nagy Csaba, az önkéntes nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Kiemelte: az OTP most 20 éve alapított önkéntes nyugdíjpénztára által kezelt vagyon meghaladta a 175 milliárd forintot, elmondható, hogy ez a megtakarítási forma megtalálta a helyét a megváltozott cafeteria és nyugdíjpénztári piacon is.

Kapcsolódó cikkek :

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2015

Nyugdíj utalás időpontjai

 

Nagy Csaba kifejtette: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján folyamatosan emelkedik a koruk alapján öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma, csak az utóbbi hat évben több mint 20 százalékkal lettek többen az ilyen ellátottak.

Véleménye szerint a nyugdíjrendszer szempontjából elgondolkodtató adat, hogy Magyarország "termékenységi arányszáma" az egyik legalacsonyabb Európában, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb kisgyermek születik Magyarországon.

Nagy Csaba kifejtette: amíg egy ma nyugdíjba vonuló munkavállaló a fizetése 80 százalékára számíthat nyugdíjjárulékként, addig ez az arányszám a jövőben 20-30 százalékra csökkenhet. Ennek oka többek között az, hogy egyre több nyugdíjba vonuló jut egyre kevesebb munkavállalóra, ezért érdemes már ma elkezdeni azon gondolkodni, hogy a későbbi nyugdíjunkat hogyan tudjuk majd több tízezer forinttal kiegészíteni - tette hozzá.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyfélköre jelentős átalakuláson ment át az utóbbi négy év során, amíg 2010 környékén a befizetések 80 százaléka a munkáltatóktól érkezett, addig ma ez 45 -50 százalékos arányban oszlik meg az egyéni befizetők és a munkáltatók közt. Ez a csökkenő munkáltatói befizetések mellett azt is mutatja, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb része kezdett el tudatosan készülni a nyugdíjas évekre - fűzte hozzá.

Nagy Csaba szólt arról is: az utóbbi években a cafeteria piac átalakulásával azt tapasztalták, hogy a munkavállalók egyre inkább a gyorsan elkölthető juttatásokat kezdték el előnyben részesíteni, ennek megfelelően csökkentek a pénztárukba érkező munkáltatói befizetések. Hozzátette: ezért azt tanácsolják munkáltatói partnereiknek, hogy akár a hagyományos cafeteria rendszeren kívül, alanyi jogon, kisebb összegekkel támogassák a dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításait.

Nagy Csaba az egyéni számlákon lévő összegek várható gyarapodásáról kifejtette: ha egy pénztártag havi 5000 forintot fizet be rendszeresen az önkéntes pénztárnak, akkor a mai szabályok alapján az egyéni számláján 20 év után az adójóváírással együtt számított felhalmozott vagyon várhatóan több mint 2,5 millió forint lesz, ebből az adómentesen felvehető hozam mintegy 1 millió 187 ezer forintot tesz majd ki.

Nyugdíjminimum és baleseti járadék összege 2014: Tájékoztató a nyugellátások és a baleseti járadék 2014. januári emeléséről, a 2014. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről

A Kormány - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozott - 494/2013. (XII. 23.) Korm. rendelete értelmében:

 

1.) 2014. január 1-jétől a 2014. január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedik.

 

Az emelésre a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, a balettművészeti életjáradékban, a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, a baleseti járadékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, a polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, valamint a honvédek jogállásáról, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban részesülők is jogosultak, ha ellátásuk 2014.  január 1-je előtti időponttól került megállapításra, illetve folyósításra.

 

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2014. január 1-jétől 83.470 forintra emelkedik a nyugdíjkorhatár mértékétől függően.

 

Az emelés megilleti a 2013. december 31-ét követő időponttól

 

-        megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása - ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is - helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,

-        megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg. Utalás időpontjai.

 

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

 

2.) A 2014. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2014. január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően 2014. január 1-jétől

 

-        az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,

-        az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

 

3.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2014. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2014. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik - tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania -, a 2014. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

 

 

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Méltányossági nyugdíjemelés 2015-re még kérhető

Méltányossági nyugdíjemelés 2015-re még kérhető

Ez a nyugdíjemelés nem jár mindenkinek, kérelemre, méltányosságból engedélyezhető.

Kivételes (méltányossági alapon) nyugdíjemelést kizárólag a nyugellátásban részesülő személy kérhet. Ez a fajta nyugdíjemelés az alábbiaknak engedélyezhető:

– az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek
– a megváltozott munkaképességű özvegynek,
– az árvának,
– a rehabilitációs járadékban részesülő személynek, továbbá
– a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek,
ha a nyugellátása és rendszeres pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 70.000,- forintot, és a nyugellátás megállapítása, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelés időpontja óta 3 év eltelt.

Nem állapítható meg méltányossági nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, szociális intézményben vagy javítóintézetben van elhelyezve.

A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésére kizárólag az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. Az igénylések benyújtása az erre a célra rendszeresített „Kérelem-adatlap” nyomtatványon történik. Az adatlapot pontosan kitöltve, aláírva az igénylő lakhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kormányhivatal) kell benyújtani.

A kérelem elbírálása során kiemelt figyelmet fordítanak különösen azokra a körülményekre, amelyek veszélyeztetik, illetőleg befolyásolják a kérelmező megélhetését vagy aránytalanul súlyos terhet jelentenek (mint pl.: tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.)

Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben részesíti

férfiak esetében a 35 évnél,
nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
a 70 éven felüli személyt, vagy
az I. illetőleg II. rokkantsági csoportba tartozó személyt, továbbá
azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

nyugdíjemelésfotó

Kivételes nyugdíjemelés összege

A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2014-ben 28500,-Ft-nak) 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál. A legkisebb összegű emelés tehát idén 2.850,- Ft, a legnagyobb összegű nyugdíjemelés ezen a jogcímen 7.125,- Ft. lehet. A 2015-ös nyugdíjminimum még nem ismert.

Az emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelem alapján a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Forrás : hirkozpont.eu