Menu
A+ A A-

Nőtt az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztári tagok létszáma

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár napjainkban közel 218 ezer tagot számlál, ez az önkéntes nyugdíjpénztári piac tagságának hozzávetőleg egynegyede, a nyugdíjpénztár az elmúlt negyedévben a válság óta először növelte a taglétszámát - mondta Nagy Csaba, az önkéntes nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Kiemelte: az OTP most 20 éve alapított önkéntes nyugdíjpénztára által kezelt vagyon meghaladta a 175 milliárd forintot, elmondható, hogy ez a megtakarítási forma megtalálta a helyét a megváltozott cafeteria és nyugdíjpénztári piacon is.

Kapcsolódó cikkek :

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2015

Nyugdíj utalás időpontjai

 

Nagy Csaba kifejtette: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján folyamatosan emelkedik a koruk alapján öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma, csak az utóbbi hat évben több mint 20 százalékkal lettek többen az ilyen ellátottak.

Véleménye szerint a nyugdíjrendszer szempontjából elgondolkodtató adat, hogy Magyarország "termékenységi arányszáma" az egyik legalacsonyabb Európában, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb kisgyermek születik Magyarországon.

Nagy Csaba kifejtette: amíg egy ma nyugdíjba vonuló munkavállaló a fizetése 80 százalékára számíthat nyugdíjjárulékként, addig ez az arányszám a jövőben 20-30 százalékra csökkenhet. Ennek oka többek között az, hogy egyre több nyugdíjba vonuló jut egyre kevesebb munkavállalóra, ezért érdemes már ma elkezdeni azon gondolkodni, hogy a későbbi nyugdíjunkat hogyan tudjuk majd több tízezer forinttal kiegészíteni - tette hozzá.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyfélköre jelentős átalakuláson ment át az utóbbi négy év során, amíg 2010 környékén a befizetések 80 százaléka a munkáltatóktól érkezett, addig ma ez 45 -50 százalékos arányban oszlik meg az egyéni befizetők és a munkáltatók közt. Ez a csökkenő munkáltatói befizetések mellett azt is mutatja, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb része kezdett el tudatosan készülni a nyugdíjas évekre - fűzte hozzá.

Nagy Csaba szólt arról is: az utóbbi években a cafeteria piac átalakulásával azt tapasztalták, hogy a munkavállalók egyre inkább a gyorsan elkölthető juttatásokat kezdték el előnyben részesíteni, ennek megfelelően csökkentek a pénztárukba érkező munkáltatói befizetések. Hozzátette: ezért azt tanácsolják munkáltatói partnereiknek, hogy akár a hagyományos cafeteria rendszeren kívül, alanyi jogon, kisebb összegekkel támogassák a dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításait.

Nagy Csaba az egyéni számlákon lévő összegek várható gyarapodásáról kifejtette: ha egy pénztártag havi 5000 forintot fizet be rendszeresen az önkéntes pénztárnak, akkor a mai szabályok alapján az egyéni számláján 20 év után az adójóváírással együtt számított felhalmozott vagyon várhatóan több mint 2,5 millió forint lesz, ebből az adómentesen felvehető hozam mintegy 1 millió 187 ezer forintot tesz majd ki.

Méltányossági nyugdíjemelés 2015-re még kérhető

Méltányossági nyugdíjemelés 2015-re még kérhető

Ez a nyugdíjemelés nem jár mindenkinek, kérelemre, méltányosságból engedélyezhető.

Kivételes (méltányossági alapon) nyugdíjemelést kizárólag a nyugellátásban részesülő személy kérhet. Ez a fajta nyugdíjemelés az alábbiaknak engedélyezhető:

– az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek
– a megváltozott munkaképességű özvegynek,
– az árvának,
– a rehabilitációs járadékban részesülő személynek, továbbá
– a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek,
ha a nyugellátása és rendszeres pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 70.000,- forintot, és a nyugellátás megállapítása, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelés időpontja óta 3 év eltelt.

Nem állapítható meg méltányossági nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, szociális intézményben vagy javítóintézetben van elhelyezve.

A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésére kizárólag az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. Az igénylések benyújtása az erre a célra rendszeresített „Kérelem-adatlap” nyomtatványon történik. Az adatlapot pontosan kitöltve, aláírva az igénylő lakhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kormányhivatal) kell benyújtani.

A kérelem elbírálása során kiemelt figyelmet fordítanak különösen azokra a körülményekre, amelyek veszélyeztetik, illetőleg befolyásolják a kérelmező megélhetését vagy aránytalanul súlyos terhet jelentenek (mint pl.: tartós betegség, megnövekedett gyógyszer és lakásfenntartási költségek, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.)

Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben részesíti

férfiak esetében a 35 évnél,
nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
a 70 éven felüli személyt, vagy
az I. illetőleg II. rokkantsági csoportba tartozó személyt, továbbá
azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

nyugdíjemelésfotó

Kivételes nyugdíjemelés összege

A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2014-ben 28500,-Ft-nak) 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál. A legkisebb összegű emelés tehát idén 2.850,- Ft, a legnagyobb összegű nyugdíjemelés ezen a jogcímen 7.125,- Ft. lehet. A 2015-ös nyugdíjminimum még nem ismert.

Az emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelem alapján a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Forrás : hirkozpont.eu

Nyugdíjminimum és baleseti járadék összege 2014: Tájékoztató a nyugellátások és a baleseti járadék 2014. januári emeléséről, a 2014. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről

A Kormány - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozott - 494/2013. (XII. 23.) Korm. rendelete értelmében:

 

1.) 2014. január 1-jétől a 2014. január 1-je előtti időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedik.

 

Az emelésre a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, a balettművészeti életjáradékban, a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, a baleseti járadékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, a polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, valamint a honvédek jogállásáról, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvények szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban részesülők is jogosultak, ha ellátásuk 2014.  január 1-je előtti időponttól került megállapításra, illetve folyósításra.

 

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2014. január 1-jétől 83.470 forintra emelkedik a nyugdíjkorhatár mértékétől függően.

 

Az emelés megilleti a 2013. december 31-ét követő időponttól

 

-        megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása - ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is - helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,

-        megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg. Utalás időpontjai.

 

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

 

2.) A 2014. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2014. január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően 2014. január 1-jétől

 

-        az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,

-        az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

 

3.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2014. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2014. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik - tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania -, a 2014. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

 

 

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A nyugdíjkorhatár-emelése a középosztálybeliek egy részére is súlyos szociális csapást mérhet

A nyugdíjkorhatár-emelése a középosztálybeliek egy részére is súlyos szociális csapást mérhet. Jelentős terheket fognak ezzel cipelni az egyes generációk, erősödnek a szociális feszültségek. Ez az intézkedés nem hozza meg a nyugdíjrendszerek okozta feszültség enyhülését - írja a Financial Times nyomán a napi.hu.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek az átlagéletkor növekedésére hivatkozva a nyugdíjkorhatár emelése mellett döntöttek - olvasható a napi.hu oldalon abban a cikkben, mely rámutat, hogy ez az intézkedés nem fogja megoldani a nyugdíjproblémát.

George Osborne, a londoni kormány pénzügyminisztere nemrégiben bejelentette, hogy a korábban előre jelzettnél gyorsabban emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az a generáció, amely a költségvetési hiány csökkentésének legnagyobb terheit viseli, gondjai vannak az otthonteremtéssel, miközben nehezen talál munkát, tovább dolgozik azért, hogy megfelelő nyugdíjjogosultságot szerezzen. A Financial Times szerint ez azonban csak a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy a jómódúak és a szegények várható életkorának különbsége, továbbá egészségi állapotuk eltérése miatt a korhatáremelés a szociális feszültségek erősödéséhez vezethet. És nem csupán a nagyon szegények kerülnek a vesztes oldalra, hanem az anyagi gondokkal küszködő középosztálybeliek is.

Szakértők szerint 68 éves korukra az emberek kétharmadának van valamilyen betegsége. Feltételezve, hogy nő a nyugdíjkorhatár, amivel párhuzamosan az emberek átlagos egészségi állapota is javul valamelyest, egyre nagyobb lesz a különbség - vagy legalábbis nem csökken a jelenlegi eltérés - a rossz egészségi állapotban nyugdíjba vonuló gazdagabb és szegényebb emberek száma között. Ez az összefüggés azt sejteti, hogy amit a kormányok a korhatár emelésével megspórolnak a nyugdíjkasszában, azt elvesztik a szociális kiadások növekedésén. Tovább kell ugyanis fizetniük az egészségi állapotuk miatt munkanélkülivé váló emberek munkanélküli segélyét, illetve egészségügyi támogatását. A hosszabb munkában töltött idő miatt bonyolultabb feladattá válik az emberek navigálása a munkaerőpiacon. Különösen azok esetében lehetnek gondot - elsősorban a fizikai munkát végzőkről lehet szó -, akik nehezen maradhatnak korábbi állásukban 60 éves koruk felett.

Forrás : www.napi.hu